Az Ének az esőben (Singin’ in the Rain) egy 1952-ben bemutatott színes, amerikai filmmusical. A főszerepeket Gene Kelly, Donald O’Connor, Debbie Reynolds és Jean Hagen játsszák.

 

Stanley Donen alkotása minden idők egyik legnépszerűbb filmjének számít: az Amerikai Filmintézet (AFI) 2007-ben például minden idők legnagyobb amerikai filmjei között az 5. helyre sorolta. Az Entertainment Weekly listáján a 10. helyen szerepel, és a rangsorban egyetlen más musical sem előzi meg. A címadó sláger – részben a különböző feldolgozásoknak is köszönhetően – igazi örökzöldnek számít, bár kevésbé köztudott, hogy valójában egy korábbi filmből származik, akárcsak a dalok többsége: mindössze 2 új dalt írtak az Ének az esőben számára, ebből is az egyik plágiumgyanús. Az 50. évfordulóra kiadott DVD-változat extráinak egyikében hangzik el az az információ, hogy a film eredeti negatívja egy tűzben megsemmisült.

 

1927, Hollywood. A csillogó filmvárosban éppen az „álompár”, Don Lockwood és Lina Lamont új filmje, a Frivol felség díszbemutatójára készülnek. A filmszínház előtt tolongó közönség ovációval fogadja az egymás után érkező sztárokat. Végre megérkezik a két főszereplő is, Lockwood jó barátja, Cosmo Brown társaságában. Dora, a konferanszié arról faggatja őket, hogyan kezdődött Don és Lina kapcsolata, és össze fognak-e házasodni. Don a házasságra vonatkozó kérdést azzal hárítja el, hogy ő és Lina csupán munkatársak és barátok. Pályája történetéről igazi hollywoodi sikersztorit mond el a hallgatóságnak, miközben a megelevenedő emlékképeken a nézők a valóságot láthatják, mely nem igazán harmonizál az elmondottakkal. Így láthatjuk azt is, hogy Don valójában nyaktörő kaszkadőrmutatványokkal kezdte filmes karrierjét, és az elkényeztetett sztár, Lina mindaddig semmi érdeklődést nem mutatott iránta, amíg egy befolyásos producer nem ajánlott fel egy előnyös szerződést Lockwoodnak. Nem véletlen, hogy a nyilvánosság előtt csak Don beszél: Linának ugyanis fülsértő, mosolyt fakasztó hangja van. Miss Lamont ezzel persze nincs tisztában, és ragaszkodik ahhoz, hogy legközelebb ő is beszéljen. Később az utcán Dont lerohanják a rámenős rajongók, és a férfi csak úgy tud elmenekülni előlük, hogy beugrik egy arra autózó nő kocsijába. A bájos leány először bűnözőnek nézi a váratlan vendéget, és rendőrért kiált. A derék közeg viszont azonnal felismeri a filmsztárt, a leány tehát elnézést kér. Don öröme azonban korai: Kathynek egyáltalán nincs jó véleménye a filmszínészekről, szerinte a tátogás, az eltúlzott gesztusok a filmekben komolytalanok. A sértődött férfi megtudja, hogy szigorú kritikusa színpadi színésznő. Az újdonsült ismerősök nem sokkal az elválás után újra találkoznak egy fényes partyn: Kathy az egyik fellépő táncosnő. Don néhány csípős megjegyzéssel viszonozza a lány korábbi észrevételeit a filmszínészi munkára vonatkozóan. Az összejövetel egyik meglepetése egy rövidke filmvetítés, melyben a vásznon feltűnő férfi meg is szólal. A vendégek valami tréfára gyanakodnak, és amikor kiderül, hogy egy új találmánnyal ismerkedhettek meg, egyikőjük se jósol nagy jövőt a hangosfilmnek. A party kisebb botránnyal ér véget: Don addig élcelődik Kathy „művészet”-én, amíg a lány az arcába akar vágni egy tortát, ám az Linát találja el.

 

Csupán 3 hét múlik el, és a sajtó már az új találmány fantasztikus sikeréről áradozik: A dzsesszénekes címmel ugyanis bemutatták az első hangosfilmet, és a közönség tódul a mozikba. Don viszont inkább azon rágódik, hogy milyen rosszul végződött az ismeretsége a bájos Kathyvel, akit a tortás incidenst követően kirúgtak. Hamarosan megjelenik Lina, aki nem is titkolja, hogy kifejezetten az ő kívánságára rúgták ki Kathyt. A filmcsillag azt hiszi, hogy Don végre feleségül fogja venni őt, végtére is a bulvárlapok szerint ők egy pár, tehát ideje, hogy az életben is azok legyenek. Dont azonban csak felingerlik ezek a szavak, és a szerelmi jelenet felvétele közben partnernőjével kölcsönösen sértegetik egymást. Megérkezik R. F. Simpson, a producer, és leállítja a forgatást. Az ok: A dzsesszénekes hatalmas sikere. Kit fog érdekelni most már egy némafilm? Egyetlen megoldás, hogy az elkezdett produkcióból hangosfilmet kell csinálni, a színészeknek pedig beszédleckéket kell venniük. Don kérésére a producer hajlandó arra, hogy újra alkalmazza Kathyt, de azt kéri, hogy ezt Lina nehogy megtudja. A beszédórákon Lina teljesen reménytelen esetnek tűnik, Don viszont egészen jól elboldogul, pedig a nyelvtanár a legválogatottabb nyelvtörőket mondatja el vele: „Répa, retek, mogyoró, ritkán rikkant a rigó.”, „Szeptemberben száz szalonka szabadon szárnyal szerteszét.”, „Csőrös csibék csúszkálnak csupasz csúcsokon. Csúszkálnak, csipkelődnek, csipkelődnek, csúszkálnak, csupán csak mert csirkefogó csibészek ezek a rosszcsont csibék.”, „Molett Mózes mulat, mert a muki Móric mulatt. Míves módszere hamu lett, mert másnál maradt az amulett.”

 

A forgatás folytatódik, de a munka nem megy könnyen, mivel Lina képtelen a rejtett mikrofonba beszélni. Végül valahogy mégis elkészül a Párbajok lovagja, melynek előpremierjét egy esős este tartják. A közönség fuldoklik a nevetéstől, mikor meghallja Lina igazi hangját. Ráadásul technikai problémák lépnek fel, a hang elcsúszik, ami újabb nevetés forrása lesz, hiszen a közönség például Linát látja tátogni, ám a képhez Don hangja érkezik a hangszóróból. A kínos kudarc után a barátok menteni próbálják a menthetőt, és az az ötletük támad, hogy musicallé kéne átalakítani a filmet. Cosmónak zseniális elképzelése van arra, hogy miként küszöböljék ki Lina fülsértő hangját: énekeljen helyette Kathy, persze úgy, hogy Lina meg ne tudja! A producernek tetszik a musical ötlete, sőt a playbacket is nagyszerű gondolatnak találja. A filmet rögtön át is keresztelik a Táncoló gavallérrá. Simpson el van ragadtatva Kathytől, és megígéri, hogy következő filmjében főszerepet oszt rá. Lina azonban megjelenik, és rövidesen kiderül, hogy a butácskának gondolt szőke filmcsillag nem ostoba, sőt személyes érdekei miatt Kathy iránti ellenszenvét is hajlandó félretenni. Szerződésére hivatkozva ragaszkodik ahhoz, hogy Kathy legyen ezentúl a hangja minden filmjében, sőt a lány ne is kapjon soha más munkát. A producer kénytelen beleegyezni Lina követeléseibe.

 

A Táncoló gavallér óriási sikert arat a bemutatón, és a tapsoló közönség követeli, hogy Lina Lamont beszéljen hozzájuk. Így is történik, ám a filmcsillag affektáló hangja nagy meglepetést és derültséget kelt, ezért a nézők azt kérik, hogy beszéd helyett inkább énekeljen nekik. Simpson, Don és Cosmo ravasz trükköt eszelnek ki, hogy egyszer s mindenkorra meghiúsítsák Lina önző követeléseit. Kiküldik a sztárt a függöny elé, hogy a közönség kérésének megfelelően énekeljen, miközben a függöny mögött valójában Kathy fog énekelni helyette. Egy óvatlan pillanatban felhúzzák a függönyt, és a közönség előtt leleplezik a turpisságot. Don a nyilvánosság előtt vall szerelmet Kathynek, és rövidesen már kettőjük új filmjét, az Ének az esőbent hirdetik a plakátok…

 

 

 

 

 

 

Forrás: wikipédia